10. Szőjetek csak terveket,majd meghiúsulnak,tárgyaljatok csak, úgysem sikerül,mert „velünk az Isten”!
11. Így szólt hozzám az Úr, amikor keze megragadott, és arra intett, hogy ne járjak ennek a népnek az útján:
12. Ne mondjátok összeesküvésnek mindazt,amit ez a nép összeesküvésnek mond,amitől fél, attól ne féljetek,és ne rettegjetek!
13. A Seregek Urát tartsátok szentnek,őt féljétek, tőle rettegjetek,
14. akkor ő lesz a szentélyetek.De Izráel két háza számáraolyan kő lesz, amelybe beleütköznek,olyan szikla, amelybe belebotlanak,Jeruzsálem lakóinak pedigkelepce és csapda.
15. Sokan megbotlanak közülük,elesnek és összetörnek,megfogja őket a csapda.
16. Lezárom ezt az intelmet,lepecsételem ezt a tanításttanítványaim számára.
17. És várom az Urat,aki Jákób háza előleltakarta arcát,és benne reménykedem.
18. Én pedig és e gyermekek,akiket az Úr adott nekem,intő jelek vagyunk Izráelbena Seregek Urának akaratából,aki a Sion hegyén lakik.
19. Ha majd azt mondják nektek, hogy forduljatok a halottidézőkhöz és a jövendőmondókhoz, akik suttognak és mormolnak, ezt feleljétek: Nem Istenéhez kell fordulnia a népnek? A holtakhoz kell fordulni az élő helyett?
20. A törvényre és intelemre figyeljetek! Hiszen ők olyan dolgokról beszélnek, amelyeknek nincs jövője.
21. Szomorúan és éhesenbolyong a nép az országban.Ha éheznie kell, fölháborodik,gyalázza királyát és Istenét.Fölfelé néz,
22. majd a földre tekint,de csak nyomorúságot és sötétséget lát,nyomasztó borút, homályba taszítva.
23. De nem marad ott sötétség,ahol elnyomás van.Először megalázta Zebulon és Naftáli földjét, de végül megdicsőíti a tengerhez vezető utat, a Jordánon túli részt, a pogányok területét.