1. Uzzijjá király halála évében láttam az Urat, amint egy trónon ült. Magasztos volt és felséges; palástja betöltötte a templomot.
2. Szeráfok álltak mellette, hat-hat szárnya volt mindegyiknek: kettővel az arcát takarta el, kettővel a lábát takarta el, kettővel pedig repült.
3. Ezt harsogták egymásnak felváltva:Szent, szent, szent a Seregek Ura,dicsősége betölti az egész földet!
4. A hangos kiáltástól megremegtek a küszöbök eresztékei, és a templom megtelt füsttel.
5. Ekkor megszólaltam:Jaj nekem! Elvesztem,mert tisztátalan ajkú vagyok,és tisztátalan ajkú nép között lakom.Hiszen a Királyt, a Seregek Urátlátták szemeim!
6. Ekkor odarepült hozzám egy szeráf,kezében parázs volt,amelyet fogóval vett le az oltárról.
7. Számhoz érintette, és ezt mondta:Íme, ez megérintette ajkadat,bűnöd el van véve,vétked meg van bocsátva.
8. Majd az Úr szavát hallottam,amint ezt kérdezi:Kit küldjek el,ki lesz a követünk?Én ezt mondtam:Itt vagyok, engem küldj!