1. Az igaz ember elvész,és senki sem törődik vele.A hűséges emberek kimúlnak,és senkit sem érdekel.A gonosz miatt múlik ki ugyan az igaz,
2. de békességre jut;fekvőhelyén megpihen,aki egyenes úton járt.
3. Jöjjetek csak ide, boszorkányivadékok,hűtlen és parázna fajzatok!
4. Mit csúfolódtok, miért jártatjátok a szátokat,miért öltögetitek a nyelveteket?Hiszen hűtlen gyermekek vagytok,hazug fajzatok,
5. akik a cserfák mellett bujálkodtok,minden zöldellő fa alatt,gyermekeket vágtok le a patakoknál,a sziklahasadékokban!
6. A patak sima köveit tetted örökségeddé,azokat választottad osztályrészedül.Italáldozatot is bemutatsz nekik,ételáldozatot is viszel.Én ebbe belenyugodjak?
7. Magasba nyúló hegyenhelyezted el fekvőhelyedet,oda is fölmész áldozatot bemutatni.
8. Az ajtó mögé, az ajtófélfáhoztetted bálványod jelképét.Tőlem elszakadva levetkőztél,fölmentél széles fekvőhelyedre.Megegyeztél az egyikkel,akinek a fekvőhelyét szereted,és fajtalankodtál vele.
9. Molokhoz zarándokoltál olajjalés sok illatszerrel.Messzire küldted követeidet,le egészen a holtak hazájáig.
10. A sokféle mesterkedés elfárasztott,mégsem vallottad be, hogy hasztalan,hanem újból erőt gyűjtöttél,ezért nem betegedtél bele.
11. Kitől tartottál és féltél,hogy hazudoznod kell?Miért nem törődtél velem,miért nem gondoltál rám?Talán hallgatok én ősidők óta,azért nem félsz engem?!
12. Én tudom megmondani,hogyan boldogulsz.De amit te művelsz,az nem használ neked.
13. Ha segítségért kiáltasz,tud-e rajtad segítenibálványaid tömege?Valamennyit fölkapja a szél,a szellő is elsodorja.De aki hozzám folyamodik,az örökli az országot,és részt kap szent hegyemen.
14. Ezt mondja:Töltsétek, töltsétek föl,építsétek az utat,vegyétek el népem útjából,amiben megbotolhat!
15. Ezt mondja a magasztos, a felséges,aki örök hajlékában lakik,szent az ő neve:Magasságban és szentségben lakom,de a megtörttel és alázatos lelkűvel is.Felüdítem az alázatosak lelkét,felüdítem a megtörtek szívét.
16. Mert nem örökké perlek,és nem vég nélkül haragszom,hiszen elalélna előttem a lélek,az emberek, akiket én alkottam.
17. Megharagudtam a haszonlesés bűne miatt,haragomban megvertem őt, és elrejtőztem.Ő azonban elpártolt tőlem,és ment a maga feje után.
18. Láttam, hogyan élt, mégis meggyógyítom!Vezetem őt,vigasztalással fizetekneki és gyászolóinak.
19. Megteremtem ajkán a hála gyümölcsét:Békesség, békesség közel és távol!Ezt mondja az Úr: Meggyógyítom őt!
20. De a bűnösök olyanok,mint a háborgó tenger,amely nem tud megnyugodni,iszapot és sarat kavarnak hullámai.
21. A bűnösöknek nincs békességük!– mondja Istenem.