4. Növekednek, mint fű a víz mellett,mint csatornák mentén a fűzfák.
5. Egyik ezt mondja majd:Én az Úré vagyok!A másik Jákób nevére hivatkozik.A harmadik a kezébe írja:Az Úré vagyok! –és dicsekedve említi Izráel nevét.
6. Ezt mondja az Úr,Izráel királya és megváltója,a Seregek Ura:Én vagyok az első és az utolsó,rajtam kívül nincs isten.
7. Kicsoda olyan, mint én? Szóljon,mondja meg, sorolja fel, hogy mi történt,amióta hajdan népet alkottam;és mondják el a jövendőt,ami következik!
8. Ne rettegjetek, és ne féljetek!Hiszen régóta hirdettem,megmondtam, és ti vagytok a tanúim!Van-e isten rajtam kívül?Nincsen kőszikla, nem tudok róla!
9. A bálványszobrok készítői mind hiábavalók, és amiket kedvelnek, nem érnek semmit. Tanúik nem látnak és nem tudnak semmit, ezért szégyent vallanak.
10. Ki formált istent, ki öntött bálványszobrot, amely semmit sem ér?
11. Akik a bálványokhoz ragaszkodnak, mind szégyent vallanak, mert maguk a mesterek is csak emberek. Gyűljenek össze, álljanak elő mind! Majd megrettennek és szégyent vallanak valamennyien!
12. A kovácsmester vésőt fogva dolgozik az izzó szénnél. Pöröllyel készíti a szobrot, erős karral dolgozik rajta. Ha megéhezik, elveszti erejét; ha nem iszik vizet, kimerül.
13. A fafaragó kifeszíti a mérőzsinórt, krétával mintát rajzol, vésővel dolgozik a művén, majd ráspollyal igazít még rajta, míg el nem készít egy emberalakot, feldíszített emberhez hasonlót, hogy egy házban lakjék.
14. Cédrust vág ki, tölgyet vagy cserfát választ, amelyet az erdő fái között nevelt, kőrisfát ültet, amelyet az eső nevel.
15. Ez lesz az ember tüzelője: vesz belőle, hogy megmelegedjék, befűt vele, és kenyeret süt. De istent is csinál belőle, és leborul előtte; bálványszobrot készít, és imádja azt!