12. Ekkor a szőlőnek mondták a fák:Jöjj te, és légy a királyunk!
13. De a szőlő ezt mondta nekik:Talán elvesztettem mustomat,amely örömre derít isteneket és embereket,hogy menjek hajladozni a fák fölött?
14. Végül a tüskebokornak mondták mind a fák:Jöjj te, és légy a királyunk!
15. A tüskebokor azt mondta a fáknak:Ha igazán királyotokká akartok engem kenni,gyertek, húzódjatok árnyékomba;mert ha nem úgy lesz, akkortűz csap ki a tüskebokorból,és megemészti a Libánon cédrusait!
16. Ti most igaz módon és feddhetetlenül jártatok-e el, amikor királlyá tettétek Abímeleket, helyesen bántatok-e Jerubbaallal és háza népével, és úgy bántatok-e vele, ahogyan megérdemelte?
17. Hiszen értetek harcolt apám, sőt az életét is kockára tette, amikor kimentett benneteket Midján kezéből.
18. Ti pedig most fölkeltetek apám háza népe ellen, legyilkoltátok fiait, hetven férfit egy kövön, és királlyá tettétek Sikem polgárai fölött Abímeleket, a szolgálóleánya fiát, mert ő a ti testvéretek!
19. Ha tehát most igaz módon és feddhetetlenül bántatok Jerubbaallal és háza népével, akkor örüljetek Abímeleknek, és örüljön ő is nektek!
20. De ha nem, akkor tűz fog kicsapni Abímelekből, és megemészti Sikem polgárait meg a fellegvár lakóit, és tűz fog kicsapni Sikem polgáraiból meg a fellegvár lakóiból, és megemészti Abímeleket!
21. Ezután elmenekült Jótám, és futva ment Beérbe. Ott telepedett le, mert félt a testvérétől, Abímelektől.
22. Abímelek három évig volt Izráel fejedelme.
23. De Isten egy gonosz lelket küldött Abímelek és Sikem polgárai közé, ezért Sikem polgárai hűtlenek lettek Abímelekhez.
24. Így torolta meg Isten a Jerubbaal hetven fián elkövetett erőszakot, és így hárította vérüket testvérükre, Abímelekre, aki meggyilkolta őket, meg Sikem polgáraira, akik támogatták őt testvérei meggyilkolásában.
25. Sikem polgárai lesben álltak a hegytetőkön, és kiraboltak mindenkit, aki elment mellettük az úton. Ezt hírül adták Abímeleknek.