8. Mikor a Felséges kiosztotta a népek örökségét,népekre osztva az emberek fiait,mikor kijelölte a nemzetek hazáját,kik annyian vannak, mint Izráel fiai,
9. akkor az ő népe maradt az Úr része,Jákób lett az ő kimért öröksége.
10. Puszta földön talált reá,kietlen, vad sivatagban.Körülvette, gondja volt rá,óvta, mint a szeme fényét,
11. ahogy a sas, röptetve a fészekalját,fiókái fölött repdes,úgy vette őt kiterjesztett szárnyaira,evezőtollán hordozva őt.
12. Az Úr vezette egymaga,nem volt vele idegen isten.
13. A föld magaslatain hordozta,a mező termésével etette.Mézzel táplálta a sziklából,olajjal a kősziklából.
14. A tehenek vaját, juhok tejétbárányok kövérjével,a básáni kosokat és bakokata búzaliszt legjavával etted,és a szőlő vérét, a színbort ittad.