14. Mutasson be mindezekből az áldozatokból egyet-egyet felajánlásként az Úrnak. A többi legyen a békeáldozat vérét hintő papé.
15. A hálaadó békeáldozat húsát még az áldozat napján egyék meg, ne hagyjanak belőle reggelre.
16. Ha valakinek a véresáldozata fogadalmi vagy önkéntes áldozat, azt is azon a napon egyék meg, amelyen az áldozatot bemutatták, de ha marad belőle, azt másnap is megehetik.
17. Ha azonban még mindig marad a véresáldozat húsából, azt harmadnap el kell égetni.
18. Ha mégis eszik valaki harmadnap a békeáldozat húsából, akkor az áldozat nem talál kedves fogadtatásra, és nem válik javára annak, aki azt bemutatta. Romlott hús az, és aki eszik belőle, azt bűn terheli.
19. Nem szabad megenni azt a húst, amely hozzáér bármilyen tisztátalan dologhoz; el kell azt égetni. Ami különben a húst illeti, húst mindenki ehet, aki tiszta.
20. De ki kell irtani népe közül azt az embert, aki tisztátalan létére eszik a békeáldozat húsából, amely pedig az Úré.
21. Ha valaki hozzáér bármely tisztátalan dologhoz: emberi tisztátalansághoz, vagy tisztátalan állathoz, vagy bármi tisztátalan utálatossághoz, és mégis eszik a békeáldozat húsából, amely az Úré, azt az embert ki kell irtani népe közül.
22. Azután így beszélt Mózeshez az Úr:
23. Mondd meg Izráel fiainak: A marhának, a juhnak és a kecskének semmiféle kövérjét ne egyétek meg!
24. Az elhullott vagy széttépett állat kövérje bármire felhasználható, de megennetek nem szabad.
25. Ki kell irtani népe közül mindenkit, aki eszik annak az állatnak a kövérjéből, amelyből tűzáldozatot mutatnak be az Úrnak: mindenkit, aki eszik belőle.
26. Vért egyáltalán ne egyetek sehol, ahol laktok: se madárét, se négylábú állatét.
27. Ki kell irtani népe közül az olyan embert, aki bármilyen vért eszik.