8. Számolj azután hét nyugalomévet, azaz hétszer hét esztendőt, úgyhogy a hét nyugalomév ideje negyvenkilenc esztendő legyen.
9. Akkor fúvasd meg a harsogó kürtöt a hetedik hónap tizedikén, az engesztelés napján fúvasd meg a kürtöt országszerte.
10. Szenteljétek meg az ötvenedik esztendőt, és hirdessetek felszabadulást az ország minden lakosának. Legyen az nektek örömünnep: hadd jusson hozzá újra mindenki a birtokához, és hadd térjen vissza mindenki a nemzetségéhez.
11. Örömünnep legyen számotokra az ötvenedik esztendő! Ne vessetek és ne arrassátok le, ami az aratás után kihajtott; a metszetlen szőlőt ne szüreteljétek le!
12. Mert örömünnep az, tartsátok szentnek. A mezőről egyétek annak termését.
13. Az örömnek ebben az esztendejében jusson hozzá újra mindenki a birtokához.
14. Ha eladsz honfitársadnak valamit, vagy vásárolsz valamit honfitársadtól, ne csapjátok be egymást!
15. Az örömünnep évét követő esztendők száma szerint vásárolj honfitársadtól, az pedig a termő esztendők száma szerint adjon el neked.
16. Ha több esztendő van hátra, többet fizess érte, ha kevesebb van hátra, kevesebbet fizess, hiszen az évek számának megfelelő termést adja el neked.
17. Ne csapjátok be honfitársatokat! Féld Istenedet! Én, az Úr vagyok a ti Istenetek.
18. Teljesítsétek rendelkezéseimet, tartsátok be törvényeimet, és teljesítsétek azokat! Akkor biztonságban lakhattok azon a földön,
19. a föld pedig megadja gyümölcsét, ehettek jóllakásig, és biztonságban lakhattok rajta.
20. Ha pedig azt kérdeznétek: Mit eszünk a hetedik esztendőben, ha nem vetünk, és a termésünket nem takarítjuk be?
21. Én majd rátok árasztom áldásomat a hatodik esztendőben, és három esztendőre való fog teremni.
22. Amikor a nyolcadik esztendőben vetni fogtok, még a régi termésből ehettek egészen a kilencedik évig, amíg beérik annak a termése, a régiből ehettek majd.
23. A földet senki se adja el véglegesen, mert enyém a föld, ti csupán jövevények és betelepültek vagytok nálam.