4. De ha nyomorúságában megtért az Úrhoz, Izráel Istenéhez, és kereste őt, meg is találta.
5. Azokban az időkben nem volt biztonságban sem a városból kimenő, sem a hazatérő, mert sok gyötrelem szakadt mindazokra, akik ezekben a tartományokban laktak.
6. Egyik nép a másik népet, egyik város a másik várost zúzta szét, mert Isten gyötörte őket mindenféle nyomorúsággal.
7. Ti azonban legyetek erősek, ne lankadjatok el, mert tetteiteknek meglesz a jutalma!
8. Amikor Ászá meghallotta ezeket a szavakat, Ódéd próféta próféciáját, összeszedte az erejét, és eltávolította az utálatos bálványokat Júda és Benjámin egész földjéről meg azokból a városokból, amelyeket elfoglalt Efraim hegyvidékén. Ezután felújította az Úr oltárát, amely az Úr csarnoka előtt állt.
9. Majd összegyűjtötte egész Júdát, Benjámint és azokat, akik Efraim, Manassé és Simeon törzséből jövevényként közöttük laktak. Mert sokan átpártoltak hozzá Izráelből, amikor látták, hogy vele van Istene, az Úr.
10. Összegyűltek tehát Jeruzsálemben, Ászá uralkodása tizenötödik évében, a harmadik hónapban,
11. és hétszáz marhát meg hétezer juhot áldoztak az Úrnak azon a napon a hazavitt zsákmányból.
12. Majd szövetséget kötöttek arra nézve, hogy őseik Istenét, az Urat keresik teljes szívvel és teljes lélekkel;
13. és hogy meg kell halnia mindenkinek, aki nem az Urat, Izráel Istenét keresi, kicsinek és nagynak, férfinak és nőnek egyaránt.
14. És megesküdtek az Úrra fennhangon ujjongva, trombita- és kürtszó mellett.