17. Igaz, Uram, hogy Asszíria királyai elpusztították a pogány népeket és országaikat.
18. Isteneiket tűzre vetették, mert azok nem is voltak istenek, hanem csak emberi kéz csinálmányai, fa és kő; ezért pusztíthatták el őket.
19. De most te, Urunk, Istenünk, szabadíts meg bennünket az ő kezéből, hadd tudja meg a föld minden országa, hogy te vagy, Uram, az egyedüli Isten!
20. Akkor Ézsaiás, Ámóc fia ezt az üzenetet küldte Ezékiásnak: Így szól az Úr, Izráel Istene: Meghallottam, hogyan imádkoztál hozzám Szanhérib, Asszíria királya miatt.
21. Ezt az igét jelentette ki róla az Úr:Megvet, gúnyol tégedSion szűz leánya,fejét rázza mögöttedJeruzsálem leánya!
22. Kit gyaláztál és káromoltál,ki ellen emeltél szót?Kire néztél gőgös szemmel?Izráel Szentjére!
23. Követeid általaz Urat gyaláztad,amikor ezt mondtad:Sok harci kocsimmal fölmentem a legmagasabb hegyekre,a meredek Libánonra is.Kivágtam sudár cédrusait,válogatott ciprusfáit;eljutottam legtávolabbi tanyájára,legsűrűbb erdejébe is.
24. Kutat ástam, és ittam másoknak a vizét;lépteimmel kiszárítom Egyiptomban a Nílus minden ágát.
25. Nem hallottad még, hogy én eztrégóta elvégeztem,jó előre kiterveltem?Most csak véghezviszem,hogy halomra dőljenek,rommá legyenek az erődített városok.
26. Lakosaiknak ereje elfogyott,megrettentek, megszégyenültek;olyanok lettek, mint a mezei növény,mint a gyenge fűszál,a háztetőn nőtt fű,amely elszárad, mielőtt szárba szökken.