Ószövetség

Újszövetség

1Sámuel 18:1-14 Revideált Új Fordítás Biblia (RÚF)

1. Miután véget ért a beszélgetés Saullal, Jónátán lelke összeforrt Dávid lelkével. Úgy megszerette őt Jónátán, mint önmagát.

2. Saul pedig magához vette őt azon a napon, és nem engedte, hogy visszatérjen apja házába.

3. És szövetséget kötött Jónátán Dáviddal, mert úgy szerette őt, mint önmagát.

4. Levette Jónátán a köpenyét, és Dávidnak adta, sőt a ruháját meg a kardját, az íját és az övét is.

5. És ha Dávid harcba indult, sikerrel járt mindenütt, bárhová küldte Saul. Ezért a harcosok élére állította őt Saul. Tetszett ez az egész népnek, még Saul udvari embereinek is.

6. Egyszer amint hazajöttek, amikor Dávid a filiszteusoktól győztesen tért vissza, kivonultak az asszonyok Saul király elé Izráel városaiból énekszóval, körtáncot lejtve, dobolva, örömkiáltások közepette, és háromhúrú hangszeren játszva.

7. A táncoló asszonyok így énekeltek:Megölt Saul ezer embert,Dávid meg tízezer embert!

8. Saul erre igen megharagudott, mert nem tetszett neki ez a dolog. Ezt gondolta ugyanis: Dávidnak tízezret tulajdonítanak, nekem meg csak ezret tulajdonítanak! A végén még a királyság is az övé lesz!

9. Ettől fogva állandóan rossz szemmel nézett Saul Dávidra.

10. Másnap megszállta Sault Istennek az a gonosz szelleme, és révületbe esett a házában, Dávid pedig, ahogy ilyenkor mindig, játszani kezdett a lanton. Saul kezében lándzsa volt.

11. Saul feléje dobta a lándzsát, mert ezt gondolta: A falhoz szegezem Dávidot! Dávid azonban két ízben is kitért előle.

12. És félni kezdett Saul Dávidtól, mert vele volt az Úr, Saultól pedig eltávozott.

13. Ezért eltávolította őt Saul maga mellől, és ezredessé tette, hogy ő vezesse csatába és haza a hadinépet.

14. Dávid minden útján sikerrel járt, mert vele volt az Úr.

Olvassa el a teljes fejezetet 1Sámuel 18