14. A második hónap huszonhetedik napjára felszikkadt a föld.
15. Ekkor így szólt Isten Nóéhoz:
16. Jöjj ki a bárkából feleségeddel, fiaiddal és fiaid feleségeivel együtt!
17. Mindenféle élőlényt, amely csak veled van: madarat, szárazföldi állatot és minden földi csúszómászót hozz ki magaddal, hadd nyüzsögjenek a földön, szaporodjanak és sokasodjanak a földön!
18. Kijött tehát Nóé fiaival, feleségével és fiainak feleségeivel együtt.
19. Minden élőlény, minden csúszómászó, minden madár, minden, ami mozog a földön, csoportonként kijött a bárkából.
20. Azután oltárt épített Nóé az Úrnak, majd vett minden tiszta szárazföldi állatból és minden tiszta madárból, és égőáldozatot mutatott be az oltáron.
21. Amikor az Úr megérezte a kedves illatot, ezt mondta magában az Úr: Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt, bár gonosz az ember szívének szándéka ifjúságától fogva, és nem irtok ki többé minden élőt, ahogyan most cselekedtem.
22. Amíg csak föld lesz, nem szűnik mega vetés és az aratás, a hideg és a meleg,a nyár és a tél, a nappal és az éjszaka.