3. Az teherbe esett, és fiút szült, akit Érnek nevezett el.
4. Majd ismét teherbe esett, fiút szült, és azt Ónánnak nevezte el.
5. Azután még egy fiút szült, akit Sélának nevezett el. Amikor ezt szülte, Júda Kezíbben volt.
6. Júda kiházasította fiát, Ért. Az asszonynak Támár volt a neve.
7. De Ért, Júda elsőszülött fiát az Úr gonosznak tartotta, ezért megölte őt az Úr.
8. Ekkor azt mondta Júda Ónánnak: Menj be a bátyád feleségéhez, vedd őt feleségül mint a sógora, és támassz utódot a bátyádnak!
9. De Ónán tudta, hogy az utód nem az övé lesz. Ezért amikor bement a bátyja feleségéhez, a földre vesztegette a magot, hogy ne támasszon utódot a bátyjának.
10. De az Úr gonosz dolognak tartotta, amit tett, ezért őt is megölte.
11. Ekkor azt mondta Júda Támárnak, a menyének: Maradj özvegyen apád házában, amíg felnő a fiam, Sélá! Mert így gondolkodott: Nehogy meghaljon ő is, mint a bátyjai! Támár elment, és apja házában lakott.
12. Hosszabb idő múlva meghalt Súa leánya, Júda felesége. Amikor Júda megvigasztalódott, elment barátjával, az adullámi Hírával Timnába, ahol a juhait nyírták.
13. De megmondták Támárnak: Most megy az apósod Timnába a juhai nyírására.
14. Ekkor levetette magáról özvegyi ruháját, elfátyolozta magát, és ruháiba burkolózott. Azután odaült Énaim kapujába a Timnába vezető úton. Mert látta, hogy Sélá felnőtt, de nem adták hozzá feleségül.
15. Júda meglátta, és parázna nőnek gondolta, mert eltakarta az arcát.
16. Letért hozzá az útfélre, és ezt mondta: Hadd menjek be hozzád! Mert nem tudta, hogy a menye az. De ő azt kérdezte: Mit adsz nekem, ha bejössz hozzám?