13. Akkor ezt mondta Lea: Boldog vagyok! Bizony, boldognak mondanak engem a leányok. Ezért nevezte el őt Ásérnak.
14. Egyszer Rúben búzaaratáskor kint járt a mezőn, mandragórát talált, és elvitte anyjának, Leának. Ráhel azt mondta Leának: Adj nekem a fiad mandragórájából!
15. De ő azt felelte neki: Nem elég neked, hogy elvetted a férjemet, még a fiam mandragóráját is el akarod venni? Ráhel azt mondta: Veled hálhat az éjszaka a fiad mandragórájáért!
16. Amikor este megjött Jákób a mezőről, Lea eléje ment, és ezt mondta: Hozzám gyere be, mert bérbe vettelek a fiam mandragóráján! És Jákób vele hált azon az éjszakán.
17. Isten pedig meghallgatta Leát, aki teherbe esett, és egy ötödik fiút szült Jákóbnak.
18. Akkor ezt mondta Lea: Megadta Isten annak a bérét, hogy szolgálóleányomat a férjemhez adtam. Ezért nevezte el őt Issakárnak.
19. Megint teherbe esett Lea, és hatodjára is fiút szült Jákóbnak.
20. És ezt mondta Lea: Megajándékozott engem az Isten egy szép ajándékkal: Most már énvelem fog lakni a férjem, mert hat fiút szültem neki! Ezért nevezte el őt Zebulonnak.
21. Azután leányt szült, és Dinának nevezte el.
22. De megemlékezett Isten Ráhelről is, meghallgatta Isten, és megnyitotta a méhét.
23. Ő teherbe esett, fiút szült, és ezt mondta: Elvette Isten a gyalázatomat!
24. És elnevezte Józsefnek, mert ezt mondta: Adjon nekem az Úr még másik fiút is!
25. Történt, hogy miután Ráhel megszülte Józsefet, Jákób azt mondta Lábánnak: Bocsáss el engem, hadd menjek haza a szülőföldemre!