1. Amikor Ráhel látta, hogy ő nem szülhet Jákóbnak, féltékeny lett Ráhel a nővérére, és ezt mondta Jákóbnak: Adj nekem fiakat, mert ha nem, belehalok!
2. Jákób megharagudott Ráhelre, és így szólt: Talán Isten vagyok én, aki megtagadja tőled az anyaméh gyümölcsét?
3. Ő pedig ezt felelte: Itt van Bilha, a szolgálóleányom, menj be hozzá, és ha majd a térdemen szül, az ő révén nekem is lesz fiam.
4. Így adta hozzá feleségül Bilhát, a szolgálóleányát, Jákób pedig bement ahhoz.
5. Bilha teherbe esett, és fiút szült Jákóbnak.
6. Akkor ezt mondta Ráhel: Ítélt ügyemben Isten, meghallgatta szavamat, és adott nekem fiút. Ezért nevezte el őt Dánnak.
7. Megint teherbe esett Bilha, Ráhel szolgálója, és másik fiút szült Jákóbnak.
8. Ráhel ezt mondta: Isten volt velem a küzdelemben, amikor a nővéremmel küzdöttem, és győztem is. Ezért nevezte el őt Naftálinak.
9. Amikor látta Lea, hogy egy ideje nem szül, fogta a szolgálóleányát, Zilpát, és feleségül adta Jákóbhoz.
10. És Zilpa, Lea szolgálóleánya fiút szült Jákóbnak.
11. Akkor ezt mondta Lea: Szerencsém van! Ezért nevezte el őt Gádnak.
12. Zilpa, Lea szolgálója másik fiút is szült Jákóbnak.
13. Akkor ezt mondta Lea: Boldog vagyok! Bizony, boldognak mondanak engem a leányok. Ezért nevezte el őt Ásérnak.