7. Ekkor megnyílt mindkettőjük szeme, és észrevették, hogy meztelenek. Ezért fügefaleveleket fűztek össze, és ágyékkötőket készítettek maguknak.
8. Amikor aztán meghallották az Úristen hangját, amint szellős alkonyatkor sétált a kertben, az ember és a felesége elrejtőzött az Úristen elől a kert fái között.
9. De az Úristen kiáltott az embernek, és ezt kérdezte: Hol vagy?
10. Az ember így felelt: Meghallottam hangodat a kertben, és megijedtem, mert meztelen vagyok, és ezért elrejtőztem.
11. Az Isten erre azt kérdezte: Ki mondta meg neked, hogy meztelen vagy? Talán ettél arról a fáról, amelyről azt parancsoltam, hogy ne egyél?
12. Az ember így felelt: Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról, ezért ettem.
13. Akkor az Úristen ezt kérdezte az asszonytól: Mit tettél? Az asszony így felelt: A kígyó szedett rá, ezért ettem.
14. Akkor ezt mondta az Úristen a kígyónak:Mivel ezt tetted, átkozott légyminden jószág és minden vadállat között:hasadon járj, és port egyél egész életedben!
15. Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony között,a te utódod és az ő utódja között:ő a fejedet tapossa,te pedig a sarkát mardosod.
16. Az asszonynak ezt mondta:Igen megnövelem terhességed fájdalmát,fájdalommal szülöd gyermeked.Vágyakozni fogsz férjed után,ő pedig uralkodni fog rajtad.
17. Az embernek pedig ezt mondta:Mivel hallgattál feleséged szavára,és ettél arról a fáról,amelyről megparancsoltam, hogy ne egyél,legyen a föld átkozott miattad,fáradsággal élj belőle egész életedben!