21. Ebben a dologban is engedek neked – felelte. – Nem pusztítom el azt a várost, amelyről beszéltél.
22. De gyorsan menekülj oda, mert semmit sem tehetek addig, amíg oda nem érsz! – Ezért hívják azt a várost Cóarnak.
23. A nap éppen fölkelt, amikor Lót Cóarba ért.
24. Az Úr pedig kénköves tüzes esőt bocsátott Sodomára és Gomorára, az Úrtól, az égből.
25. Így pusztította el azokat a városokat és azt az egész környéket, a városok egész lakosságát, sőt a föld növényzetét is.
26. Lót felesége azonban, aki mögötte ment, közben hátranézett, és sóbálvánnyá vált.
27. Reggel fölkelt Ábrahám, hogy arra a helyre menjen, ahol az Úr színe előtt állt.