2. A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött.
3. Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság.
4. Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől.
5. És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte el. Így lett este, és lett reggel: első nap.
6. Azután ezt mondta Isten: Legyen boltozat a vizek között, hogy elválassza egymástól a vizeket!
7. Megalkotta tehát Isten a boltozatot, és elválasztotta a boltozat alatt levő vizeket a boltozat felett levő vizektől. És úgy történt.
8. Azután elnevezte Isten a boltozatot égnek. Így lett este, és lett reggel: második nap.
9. Azután ezt mondta Isten: Gyűljenek össze az ég alatt levő vizek egy helyre, hogy láthatóvá váljék a szárazföld! És úgy történt.
10. Azután elnevezte Isten a szárazföldet földnek, az összegyűlt vizeket pedig tengernek nevezte el. És látta Isten, hogy ez jó.
11. Azután ezt mondta Isten: Növesszen a föld növényeket: füveket, amelyek magvakat hoznak, és különféle gyümölcsfákat, amelyek gyümölcsöt teremnek, és majd abban magvuk lesz a földön. És úgy történt.