22. A küszöbök választott kapuőrei összesen kétszáztizenketten voltak. Őket falvaikban vették származási jegyzékbe, megbízatásukat már Dávid, sőt Sámuel, a látó alapozta meg.
23. Ők és fiaik őrizték az Úr házának, illetve a sátornak a kapuit.
24. A négy égtáj irányában voltak őrök: keletre, nyugatra, északra és délre.
25. A falvakban lakó testvéreiknek időről időre hét napra be kellett vonulniuk hozzájuk.
26. Mert az állandó megbízatás a négy főkapuőré volt, akik léviták voltak. Ők voltak az Isten háza kamráinak és kincseinek a felügyelői.
27. Az Isten háza körül töltötték az éjszakát, mivel rájuk volt bízva az őrködés, és ők nyitották ki minden reggel az ajtókat.
28. A kapuőrök közül kerültek ki azok, akikre az istentiszteleti fölszereléseket bízták. Ezeket megszámolva kellett bevinniük és megszámolva kellett kihozniuk.
29. Közülük kerültek ki azok is, akik számon tartották a fölszerelést, a szentély egész fölszerelését: a finomlisztet, a bort, az olajat, a tömjént és a balzsamokat is;
30. ám a balzsamokból az illatos kenetet csak a papoknak volt szabad kikeverni.
31. Mattitjára, az egyik lévitára, a kórahi Sallúm elsőszülöttjére bízták a sütés munkájának felügyeletét.
32. Néhány keháti testvérükre bízták, hogy a sorba rakott kenyereket szombatról szombatra kirakják.
33. Az énekesek, a léviták családfői soha nem pihenhettek kamráikban, mert éjjel-nappal végezniük kellett munkájukat.
34. A léviták családfői voltak ezek, származásuk szerint főemberek, és Jeruzsálemben laktak.