2. Miután Dávid bemutatta az égőáldozatokat és a békeáldozatokat, megáldotta a népet az Úr nevében.
3. Majd minden izráeli férfinak és nőnek osztott egy-egy darab kenyeret, préselt datolyát és aszú szőlőt.
4. Dávid szolgálattevő lévitákat rendelt az Úr ládája mellé szolgálatra, hogy hirdessék, magasztalják és dicsérjék az Urat, Izráel Istenét.
5. Ászáf volt a vezetőjük, a helyettese Zekarjá, továbbá Jeíél, Semírámót, Jehíél, Mattitjá, Elíáb, Benájá és Óbéd-Edóm. Jeíél lanton és citerán, Ászáf pedig cintányéron játszott.
6. Benájá és Jahazíél papok voltak az állandó harsonások az Úr szövetségládája előtt.
7. Azon a napon bízta meg először Dávid Ászáfot és annak rokonságát, hogy magasztalják az Urat.
8. Adjatok hálát az Úrnak,hívjátok segítségül nevét,hirdessétek tetteit a népek közt!
9. Énekeljetek, zengjetek zsoltárt neki,emlegessétek minden csodáját!
10. Dicsőítsétek szent nevét,szívből örüljenek, akik keresik az Urat!
11. Folyamodjatok az Úrhoz, az ő hatalmához,keressétek orcáját szüntelen!
12. Emlékezzetek csodatetteire, amelyeket véghezvitt,csodáira és döntéseire,
13. ti, Izráel utódai, kik szolgái vagytok,Jákóbnak fiai, kiket kiválasztott!
14. Ő, az Úr, a mi Istenünk,az egész földnek szólnak döntései.
15. Örökké emlékezik szövetségére,ezer nemzedéken át is az adott szavára,
16. amelyet Ábrahámmal kötött,ahogy Izsáknak megesküdött.
17. Jákób elé tárta, elrendelte,Izráelnek örök szövetségül:
18. Neked adom – mondta –Kánaán földjét kiosztott örökségül!
19. Akkor még alig néhányan voltatok,kevesen éltetek ott mint jövevények.
20. Nemzettől nemzetig vándoroltak,egyik országból a másik néphez.