15. „Zebulon földje és Naftáli földje, a Tenger melléke, a Jordánon túl, pogányok Galileája!
16. A nép, amely a sötétségben lakott, nagy világosságot látott, és akik a halál földjén és árnyékában laktak, azoknak világosság támadt.”
17. Ettől fogva kezdte Jézus hirdetni: „Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa.”
18. Amikor a Galileai-tenger partján járt, meglátott két testvért, Simont, akit Péternek hívtak, és testvérét, Andrást, amint hálójukat a tengerbe vetették, mivel halászok voltak.
19. Így szólt hozzájuk: „Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket.”
20. Ők pedig azonnal otthagyták hálóikat, és követték őt.
21. Miután tovább ment onnan, meglátott két másik testvért, Jakabot, a Zebedeus fiát és testvérét, Jánost, amint a hajóban atyjukkal, Zebedeussal együtt rendezték hálóikat, és őket is elhívta.
22. Ők pedig azonnal otthagyták a hajót és atyjukat, és követték őt.
23. Azután bejárta egész Galileát, tanított a zsinagógáikban, hirdette a mennyek országának evangéliumát, és gyógyított mindenféle betegséget és erőtlenséget a nép körében.
24. El is terjedt a híre egész Szíriában, és hozzá vitték a sokféle betegségtől és kíntól gyötört szenvedőket, a megszállottakat, holdkórosokat és bénákat, és meggyógyította őket.
25. Nagy sokaság követte Galileából, a Tízvárosból, Jeruzsálemből, Júdeából és a Jordánon túlról.