Ószövetség

Újszövetség

Máté 27:5-16 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

5. Erre ő a templomba hajítva az ezüstöket, eltávozott, ment és felakasztotta magát.

6. A főpapok pedig felszedték az ezüstöket, és így szóltak: „Nem szabad ezt a templom kincséhez tennünk, mert vérdíj.”

7. Aztán határozatot hoztak, és megvásárolták belőle a Fazekasmezőt, az idegenek számára temetőnek.

8. Ezért hívják ezt a mezőt a mai napig is Vérmezőnek.

9. Ekkor teljesedett be Jeremiás próféta mondása: „És vették a harminc ezüstöt, a felbecsültnek árát, akit Izráel fiai ennyire becsültek,

10. és odaadták a Fazekasmezőért, ahogyan megparancsolta nekem az Úr.”

11. Jézust pedig a helytartó elé állították, aki ezt kérdezte tőle: „Te vagy a zsidók királya?” „Te mondod” – válaszolta neki Jézus.

12. De mikor a főpapok és a vének vádolták, semmit sem válaszolt.

13. Akkor így szólt hozzá Pilátus: „Nem hallod, mi mindent vallanak ellened?”

14. Jézus azonban nem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó nagyon elcsodálkozott.

15. Ünnepenként a helytartó szabadon szokott bocsátani a sokaságnak egy foglyot, akit ők kívántak.

16. Volt pedig akkor egy nevezetes foglyuk, akit Barabbásnak hívtak.

Olvassa el a teljes fejezetet Máté 27