24. Amikor Pilátus látta, hogy nem ér el semmit, sőt a forrongás még nagyobb lesz, vizet hozatott, megmosta kezét a sokaság szeme láttára, és így szólt: „Ártatlan vagyok ennek az igaz embernek a vérétől. Ám ti lássátok!”
25. Az egész nép így kiáltott: „Szálljon ránk és gyermekeinkre az ő vére!”
26. Akkor szabadon bocsátotta nekik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatta, és kiszolgáltatta, hogy feszítsék meg.
27. Akkor a helytartó katonái magukkal vitték Jézust a helytartóságra, és köré gyűjtötték az egész csapatot.
28. Levetkőztették, bíborszínű köpenyt adtak rá,
29. tövisből font koronát tettek a fejére, nádszálat adtak a jobb kezébe, és térdet hajtva gúnyolták őt: „Üdvözlégy, zsidók királya!”
30. Azután leköpték, elvették tőle a nádszálat, és a fejéhez verték.
31. Miután kigúnyolták, levették róla a köpenyt, felöltöztették a saját ruhájába, és elvitték, hogy keresztre feszítsék.
32. Kifelé menet találkoztak egy cirénei emberrel, akinek Simon volt a neve: ezt arra kényszerítették, hogy vigye a keresztet.
33. Amikor arra a helyre értek, amelyet Golgotának, azaz Koponya-helynek neveznek,
34. epével kevert bort adtak neki inni. De amikor megízlelte, nem volt hajlandó meginni.
35. Miután megfeszítették, sorsvetéssel megosztoztak ruháin;
36. azután leültek ott, és őrizték.
37. Feje fölé függesztették az ellene szóló vádat, amely így szólt: EZ JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA.
38. Vele együtt feszítettek keresztre két rablót is, az egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől.
39. Akik elmentek mellette, a fejüket csóválva káromolták,
40. és ezt mondták: „Te, aki lerombolod a templomot, és három nap alatt felépíted, mentsd meg magadat, ha Isten Fia vagy, és szállj le a keresztről!”
41. Hasonlóan a főpapok is gúnyolódva mondták az írástudókkal és a vénekkel együtt:
42. „Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izráel királya, szálljon le most a keresztről, és hiszünk benne!