31. A sokaság pedig csodálkozott, amikor látta, hogy a némák beszélnek, a nyomorékok épek lesznek, a bénák járnak, a vakok pedig látnak, és dicsőítette Izráel Istenét.
32. Jézus ekkor odahívta tanítványait, és így szólt: „Szánakozom a sokaságon, mert már három napja velem vannak, és nincs mit enniük; éhesen pedig nem akarom őket elbocsátani, nehogy kidőljenek az úton.”
33. Tanítványai így válaszoltak: „Honnan volna itt a pusztában annyi kenyerünk, hogy jóllakassunk ekkora sokaságot?”
34. Jézus megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” Ők így feleltek: „Hét, és egy kevés halunk.”
35. Ekkor megparancsolta a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre,
36. azután vette a hét kenyeret és a halakat, hálát adott, megtörte és a tanítványoknak adta, a tanítványok pedig a sokaságnak.
37. Mindnyájan ettek, és jóllaktak, azután összeszedték a maradék darabokat hét tele kosárral.
38. Négyezer férfi volt, aki evett, az asszonyokat és a gyermekeket nem számítva.
39. Ezek után elbocsátotta a sokaságot, beszállt a hajóba, és lement Magadán vidékére.