1. Abban az időben Heródes, a negyedes fejedelem, meghallotta Jézus hírét,
2. és ezt mondta szolgáinak: „Ez Keresztelő János, ő támadt fel a halottak közül, és ezért működnek általa a csodatevő erők.”
3. Heródes ugyanis elfogatta Jánost, bilincsbe verette, és börtönbe vettette, testvérének, Fülöpnek a felesége, Heródiás kedvéért.
4. János ugyanis azt mondta neki: „Nem szabad együtt élned vele!”
5. Heródes szerette volna megöletni, de félt a sokaságtól, mert prófétának tartották.
6. Amikor azonban eljött Heródes születésnapja, Heródiás leánya táncolt a társaság előtt, és megtetszett Heródesnek;
7. ezért esküvel fogadta, hogy bármit kér, megadja neki.
8. Az pedig anyja unszolásának engedve így szólt: „Add nekem egy tálon Keresztelő János fejét.”
9. A király elkomorodott, de esküje és a vendégek miatt megparancsolta, hogy teljesítsék kérését.
10. Elküldte embereit, lefejeztette Jánost a börtönben,
11. elhozták a fejét egy tálon, átadták a leánynak, ő pedig odavitte anyjának.
12. Aztán eljöttek tanítványai, elvitték a holttestet, és eltemették. Majd elmentek, és hírül adták ezt Jézusnak.
13. Amikor meghallotta ezt Jézus, eltávozott onnan hajón egy lakatlan helyre egyedül. Amikor meghallotta ezt a sokaság, utána ment gyalog a városokból.
14. Amikor Jézus kiszállt, és meglátta a nagy sokaságot, megszánta őket, és meggyógyította betegeiket.
15. Amikor esteledett, odamentek hozzá tanítványai, és így szóltak hozzá: „Lakatlan ez a hely, és későre jár. Bocsásd el a sokaságot, hogy menjenek a falvakba, és vegyenek élelmet maguknak.”
16. Jézus azonban ezt mondta nekik: „Nem kell elmenniük: Ti adjatok nekik enni!”
17. Ők pedig így válaszoltak: „Nincs itt egyebünk, csak öt kenyerünk és két halunk.”
18. Ő pedig ezt mondta: „Hozzátok ide nekem azokat!”
19. Ekkor megparancsolta a sokaságnak, hogy telepedjenek le a fűre, aztán vette az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta, megtörte a kenyereket és a tanítványoknak adta, a tanítványok pedig a sokaságnak.
20. Miután valamennyien ettek és jóllaktak, összeszedték a maradék darabokat, tizenkét tele kosárral.
21. Aki pedig evett, mintegy ötezer férfi volt az asszonyokat és a gyermekeket nem számítva.
22. Jézus ezután nyomban kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előtte a túlsó partra, amíg ő elbocsátja a sokaságot.
23. De miután elbocsátotta a sokaságot, felment a hegyre magánosan imádkozni. Amikor beesteledett, egyedül volt ott.
24. A hajó pedig már messze eltávolodott a parttól, és a hullámok között hányódott, mert ellenszél volt.
25. A negyedik éjszakai őrváltáskor odament hozzájuk Jézus a tengeren járva.
26. Amikor a tanítványok meglátták, hogy a tengeren jár, megrettentek, azt mondták, hogy kísértet, és ijedtükben felkiáltottak.
27. De Jézus azonnal megszólította őket, és ezt mondta: „Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!”
28. Péter ekkor így szólt hozzá: „Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy menjek oda hozzád a vízen.”
29. Mire ő így szólt: „Jöjj!” Péter erre kiszállt a hajóból, elindult a vízen, és Jézus felé ment.
30. Amikor azonban az erős szélre figyelt, megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: „Uram, ments meg!”
31. Jézus azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt, és ezt mondta neki: „Kicsinyhitű, miért kételkedtél?”
32. És amint beszálltak a hajóba, elült a szél.
33. A hajóban levők pedig leborultak előtte, és ezt mondták: „Valóban Isten Fia vagy!”
34. Átkelve a túlsó partra, Genezáret földjére érkeztek.
35. Amikor felismerték őt a helység lakói, embereket küldtek az egész környékre, és odavittek hozzá minden beteget,
36. és kérték, hogy legalább ruhája szegélyét megérinthessék. És akik csak megérintették, meggyógyultak.