Ószövetség

Újszövetség

Máté 13:1-14 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

1. Azon a napon kiment Jézus a házból, és leült a tenger partján.

2. Nagy sokaság gyűlt össze körülötte, ezért beszállt egy hajóba, és leült; az egész sokaság pedig a parton állt.

3. Aztán sok mindenre tanította őket példázatokkal: „Íme, kiment a magvető vetni,

4. és vetés közben néhány mag az útfélre esett, aztán jöttek a madarak, és felkapkodták.

5. Mások sziklás helyre estek, ahol kevés volt a föld, és azonnal kihajtottak, mert nem voltak mélyen a földben;

6. de amikor a nap felkelt, megperzselődtek, és mivel nem volt gyökerük, kiszáradtak.

7. Mások tövisek közé estek, és amikor a tövisek megnőttek, megfojtották őket.

8. A többi pedig jó földbe esett, és termést hozott: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit.

9. Akinek van füle, hallja!”

10. A tanítványok odamentek hozzá, és megkérdezték tőle: „Miért beszélsz nekik példázatokban?”

11. Ő így válaszolt: „Mert nektek megadatott, hogy megértsétek a mennyek országának titkait, de azoknak nem adatott meg.

12. Mert akinek van, annak adatik, és bővelkedik, akinek pedig nincs, attól az is elvétetik, amije van.

13. Azért beszélek nekik példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, és nem értenek.”

14. „Beteljesedik rajtuk Ézsaiás jövendölése: Hallván halljatok, de ne értsetek, látván lássatok, de ne ismerjetek!

Olvassa el a teljes fejezetet Máté 13