8. Mert az Emberfia ura a szombatnak.”
9. Onnan eltávozva bement a zsinagógába,
10. ahol volt egy sorvadt kezű ember. Megkérdezték Jézustól: „Szabad-e szombaton gyógyítani?” – hogy vádat emeljenek ellene.
11. Ő pedig ezt mondta nekik: „Ki az az ember közületek, akinek ha egy juha van, és az verembe esik szombaton, nem ragadja meg, és nem húzza ki?
12. Az ember pedig mennyivel többet ér a juhnál! Szabad tehát jót tenni szombaton!”
13. Ekkor így szólt ahhoz az emberhez: „Nyújtsd ki a kezedet!” Az kinyújtotta, és meggyógyult a keze: ugyanolyan ép lett, mint a másik.
14. A farizeusok pedig kimentek, és elhatározták, hogy végeznek vele.
15. Amikor Jézus ezt megtudta, eltávozott onnan. Sokan követték; ő meggyógyította mindnyájukat,
16. és meghagyta nekik: ne fedjék fel, kicsoda ő,
17. hogy beteljesedjék, amit Ézsaiás prófétált:
18. „Íme, az én szolgám, akit kiválasztottam, akit én szeretek, akit kedvel a lelkem! Lelkemet adom neki, és igaz ítéletet hirdet a népeknek.
19. Nem szít viszályt, és nem kiáltoz, senki sem hallja hangját az utcákon.
20. Megrepedt nádszálat nem tör el, és füstölgő mécsest nem olt ki, míg győzelemre nem viszi az igaz ítéletet.
21. És az ő nevében reménykednek majd a népek.”
22. Akkor odavittek hozzá egy vak és néma megszállottat, és ő meggyógyította, úgyhogy a néma beszélt és látott.
23. Az egész sokaság elcsodálkozott ezen, és ezt mondta: „Csak nem ez a Dávid Fia?”
24. A farizeusok azonban, amikor ezt meghallották, kijelentették: „Ez nem űzheti ki az ördögöket másként, csak Belzebubnak, az ördögök fejedelmének a segítségével.”