1. Amikor elmúlt a szombat, a magdalai Mária és Mária, a Jakab anyja, valamint Salómé illatos keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék Jézus testét.
2. A hét első napján, korán reggel, napkeltekor, elmentek a sírbolthoz,
3. és erről beszéltek egymás között: „Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt bejáratáról?”
4. Ekkor felnéztek, és látták, hogy a kő el van hengerítve. Pedig az igen nagy volt.
5. És amikor bementek a sírboltba, látták, hogy egy fehér ruhába öltözött ifjú ül jobb felől, és megrettentek.
6. De az így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Feltámadt, nincsen itt. Íme, ez az a hely, ahova őt tették.
7. De menjetek el, mondjátok meg a tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt, amint megmondta nektek.”
8. Ekkor kijöttek, és elfutottak a sírbolttól, mert remegés és döbbenet fogta el őket; és senkinek sem mondtak el semmit, mert féltek.
9. (A hét első napján, korán reggel, miután feltámadt, először a magdalai Máriának jelent meg, akiből hét ördögöt űzött ki.
10. Ő elment, és megvitte a hírt követőinek, akik gyászoltak és sírtak.
11. Amikor ezek meghallották, hogy ő él, és hogy Mária látta, nem hitték el.