Ószövetség

Újszövetség

Lukács 24:31-37 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

31. Erre megnyílt a szemük, és felismerték, ő azonban eltűnt előlük.

32. Ekkor így szóltak egymásnak: „Nem hevült-e a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, amikor feltárta előttünk az Írásokat?”

33. Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket.

34. Ők elmondták, hogy valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak.

35. Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és hogy miként ismerték fel őt a kenyér megtöréséről.

36. Miközben ezekről beszélgettek, maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: „Békesség nektek!”

37. Azok megrettentek, és félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak.

Olvassa el a teljes fejezetet Lukács 24