Ószövetség

Újszövetség

Lukács 24:21-39 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

21. Pedig mi abban reménykedtünk, hogy ő fogja megváltani Izráelt. De ma már harmadik napja, hogy ezek történtek.

22. Ezenfelül néhány közülünk való asszony is megdöbbentett minket, akik kora hajnalban ott voltak a sírboltnál,

23. de nem találták ott a testét; eljöttek és azt beszélték, hogy angyalok jelenését is látták, akik azt hirdették, hogy ő él.

24. El is mentek néhányan a velünk levők közül a sírhoz, és mindent úgy találtak, ahogyan az asszonyok beszélték; őt azonban nem látták.”

25. Akkor ő így szólt hozzájuk: „Ó, ti balgák! Milyen rest a szívetek arra, hogy mindazt elhiggyétek, amit megmondtak a próféták!

26. Hát nem ezt kellett-e elszenvednie a Krisztusnak, és így megdicsőülnie?”

27. És Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban róla szólt.

28. Így értek el ahhoz a faluhoz, amelybe igyekeztek. Ő azonban úgy tett, mintha tovább akarna menni.

29. De azok unszolták és kérték: „Maradj velünk, mert esteledik, a nap is lehanyatlott már!” Bement hát, hogy velük maradjon.

30. És amikor asztalhoz telepedett velük, vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és nekik adta.

31. Erre megnyílt a szemük, és felismerték, ő azonban eltűnt előlük.

32. Ekkor így szóltak egymásnak: „Nem hevült-e a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, amikor feltárta előttünk az Írásokat?”

33. Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket.

34. Ők elmondták, hogy valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak.

35. Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és hogy miként ismerték fel őt a kenyér megtöréséről.

36. Miközben ezekről beszélgettek, maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: „Békesség nektek!”

37. Azok megrettentek, és félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak.

38. Ő azonban így szólt hozzájuk: „Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben?

39. Nézzétek meg a kezemet és a lábamat, hogy valóban én vagyok. Tapintsatok meg, és lássatok. Mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van.”

Olvassa el a teljes fejezetet Lukács 24