40. De a másik megrótta, ezt mondva neki: „Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy!
41. Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését kapjuk, de ő semmi rosszat sem követett el.”
42. Majd így szólt: „Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba.”
43. Erre ő így felelt neki: „Bizony, mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban.”
44. Tizenkét órától egészen három óráig sötétség lett az egész földön.
45. A nap elhomályosodott, a templom kárpitja pedig középen kettéhasadt.
46. Ekkor Jézus hangosan felkiáltott: „Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet!” És ezt mondva meghalt.
47. Amikor a százados látta, ami történt, dicsőítette Istent, és így szólt: „Ez az ember valóban igaz volt.”
48. És az egész sokaság, amely erre a látványra verődött össze, amikor látta a történteket, mellét verve hazatért.
49. Jézus ismerősei pedig mindnyájan és az őt Galileától fogva követő asszonyok távolabb állva szemlélték mindezt.