Ószövetség

Újszövetség

Lukács 23:16-26 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

16. megfenyítem tehát, és elbocsátom.”(

17. Ünnepenként pedig szabadon kellett neki bocsátania egy foglyot.)

18. Erre valamennyien felkiáltottak: „Ezt öld meg! Barabbást pedig bocsásd el nekünk!”

19. Ez utóbbi a városban történt lázadásért és gyilkosságért volt börtönbe vetve.

20. Pilátus ismét szólt hozzájuk, mert szerette volna szabadon bocsátani Jézust.

21. De ezek kiáltoztak: „Feszítsd meg, feszítsd meg őt!”

22. Ő azonban harmadszor is odafordult hozzájuk: „De hát mi rosszat tett ez? Nem találtam benne semmiféle halált érdemlő bűnt: megfenyítem tehát, és elbocsátom.”

23. De azok hangos kiáltásokkal sürgették és követelték, hogy feszítsék meg. És kiáltozásuk győzött.

24. Pilátus ekkor úgy döntött, hogy legyen meg, amit kívánnak:

25. szabadon bocsátotta azt, akit kértek, aki lázadásért és gyilkosságért volt börtönbe vetve; Jézust pedig kiszolgáltatta akaratuknak.

26. Amikor elvezették őt, megragadtak egy bizonyos cirénei Simont, aki a mezőről jött, és rátették a keresztet, hogy vigye Jézus után.

Olvassa el a teljes fejezetet Lukács 23