13. Ekkor Pilátus összehívta a főpapokat, a vezetőket és a népet,
14. és így szólt hozzájuk: „Ezt az embert elém hoztátok azzal, hogy a népet félrevezeti. Íme, én előttetek vallattam ki, és nem találtam ebben az emberben egyet sem azok közül a bűnök közül, amelyekkel vádoljátok.
15. De még Heródes sem, mert visszaküldte hozzánk. Láthatjátok, hogy semmi halált érdemlő dolgot nem követett el:
16. megfenyítem tehát, és elbocsátom.”(
17. Ünnepenként pedig szabadon kellett neki bocsátania egy foglyot.)
18. Erre valamennyien felkiáltottak: „Ezt öld meg! Barabbást pedig bocsásd el nekünk!”
19. Ez utóbbi a városban történt lázadásért és gyilkosságért volt börtönbe vetve.
20. Pilátus ismét szólt hozzájuk, mert szerette volna szabadon bocsátani Jézust.
21. De ezek kiáltoztak: „Feszítsd meg, feszítsd meg őt!”
22. Ő azonban harmadszor is odafordult hozzájuk: „De hát mi rosszat tett ez? Nem találtam benne semmiféle halált érdemlő bűnt: megfenyítem tehát, és elbocsátom.”
23. De azok hangos kiáltásokkal sürgették és követelték, hogy feszítsék meg. És kiáltozásuk győzött.
24. Pilátus ekkor úgy döntött, hogy legyen meg, amit kívánnak:
25. szabadon bocsátotta azt, akit kértek, aki lázadásért és gyilkosságért volt börtönbe vetve; Jézust pedig kiszolgáltatta akaratuknak.
26. Amikor elvezették őt, megragadtak egy bizonyos cirénei Simont, aki a mezőről jött, és rátették a keresztet, hogy vigye Jézus után.
27. A népnek és az asszonyoknak nagy sokasága követte őt, akik jajgattak, és siratták őt.
28. Jézus pedig feléjük fordulva ezt mondta nekik: „Jeruzsálem leányai, ne engem sirassatok, hanem magatokat és gyermekeiteket sirassátok;
29. mert jönnek majd olyan napok, amikor ezt mondják: Boldogok a meddők, az anyaméhek, amelyek nem szültek, és az emlők, amelyek nem szoptattak!
30. Akkor majd kiáltani kezdik a hegyeknek: Essetek ránk! – és a halmoknak: Borítsatok el minket!
31. Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mi történik a szárazzal?”