30. „Menjetek a szemben fekvő faluba, és amikor beértek, találtok egy megkötött szamárcsikót, amelyen még nem ült ember: oldjátok el, és vezessétek ide.
31. Ha pedig valaki megkérdezi tőletek: Miért oldjátok el? – mondjátok ezt: Az Úrnak van szüksége rá.”
32. Ekkor a küldöttek elmentek, és mindent úgy találtak, ahogyan megmondta nekik.
33. Miközben eloldották a szamárcsikót, gazdái ezt kérdezték tőlük: „Miért oldjátok el a szamárcsikót?”
34. Ők így feleltek: „Mert az Úrnak van szüksége rá.”
35. Azután elvezették azt Jézushoz, felsőruhájukat ráterítették a szamárcsikóra, és felültették rá Jézust.
36. Amint ment tovább, az emberek az útra terítették felsőruhájukat.
37. Mikor pedig már közeledett az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész sokasága örvendezve fennhangon dicsérni kezdte Istent mindazokért a csodákért, amelyeket láttak,
38. és ezt kiáltották:„Áldott, a király,aki az Úr nevében jön!A mennyben békesség,és dicsőség a magasságban!”
39. A sokaságból néhány farizeus ezt mondta neki: „Mester, utasítsd rendre tanítványaidat!”
40. De ő így válaszolt: „Mondom nektek, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.”
41. Amikor közelebb ért, és meglátta a várost, megsiratta,