Ószövetség

Újszövetség

Lukács 18:26-34 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

26. Akik pedig ezt hallották, megkérdezték: „Akkor ki üdvözülhet?”

27. Ő így felelt: „Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges.”

28. Ekkor így szólt Péter: „Íme, mi elhagytuk mindenünket, és követtünk téged.”

29. Ő pedig ezt mondta nekik: „Bizony, mondom néktek, hogy senki sincs, aki elhagyta házát vagy feleségét, testvéreit, szüleit vagy gyermekeit az Isten országáért,

30. hogy ne kapná vissza sokszorosát már ebben a világban, a jövendő világban pedig az örök életet.”

31. Azután maga mellé vette a tizenkettőt, és így szólt hozzájuk: „Most felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfián beteljesedik mindaz, amit a próféták megírtak.

32. A pogányok kezébe adják, kigúnyolják, meggyalázzák, leköpik,

33. és miután megostorozták, megölik, de a harmadik napon feltámad.”

34. Ők azonban semmit sem fogtak fel ezekből. Ez a beszéd rejtve maradt előlük, és nem értették meg a mondottakat.

Olvassa el a teljes fejezetet Lukács 18