31. Történetesen egy pap ment azon az úton, de amikor meglátta, elkerülte.
32. Hasonlóképpen egy lévita is odaért arra a helyre, és amikor meglátta, ő is elkerülte.
33. Egy úton lévő samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta;
34. odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Aztán feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és ápolta.
35. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta neki: Viselj rá gondot, és ha valamit még ráköltesz, amikor visszatérek, megadom neked.
36. Mit gondolsz, e három közül ki volt a felebarátja a rablók kezébe esett embernek?”
37. Ő így felelt: „Az, aki irgalmas volt hozzá.” Jézus erre ezt mondta neki: „Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj.”
38. Amikor továbbhaladtak, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony a házába fogadta.
39. Volt ennek egy Mária nevű testvére, aki leült az Úr lábához, és hallgatta beszédét.
40. Márta pedig teljesen lefoglalta magát a sokféle szolgálattal. Ezért előállt Márta, és így szólt: „Uram, nem törődsz azzal, hogy a testvérem magamra hagyott a szolgálatban? Mondd hát neki, hogy segítsen!”
41. Az Úr azonban így felelt neki: „Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz,
42. pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre. Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle.”