59. A nyolcadik napon eljöttek körülmetélni a gyermeket, és apja nevéről Zakariásnak akarták nevezni.
60. Anyja azonban megszólalt, és ezt mondta: „Nem, hanem János legyen a neve.”
61. Mire ezt mondták neki: „De hiszen senki sincs a te rokonságodban, akit így hívnának.”
62. Ekkor intettek az apjának, hogy minek akarja neveztetni.
63. Ő táblát kért, és ezt írta rá: „János a neve.” Erre mindenki elcsodálkozott.
64. És egyszerre csak megnyílt Zakariás szája, megoldódott a nyelve, beszélni kezdett, és áldotta az Istent.
65. Félelem szállta meg a körülöttük lakókat, és Júdea egész hegyvidékén beszéltek minderről.
66. Akik meghallották, szívükbe vésték, és így szóltak: „Vajon mi lesz ebből a gyermekből?” Az Úr keze pedig valóban vele volt.
67. Apja, Zakariás, megtelt Szentlélekkel, és így prófétált:
68. „Áldott az Úr, Izráel Istene,hogy meglátogatta népét,és váltságot szerzett neki.
69. Erős üdvözítőt támasztott nekünkszolgájának, Dávidnak házából,
70. ahogyan kijelentette azt szent prófétái általörök időktől fogva:
71. hogy megszabadít ellenségeinktől,és mindazok kezéből, akik gyűlölnek minket;
72. hogy irgalmasan cselekedjék atyáinkkal,és megemlékezzék szent szövetségéről,
73. arról az esküről, amellyel megesküdöttatyánknak, Ábrahámnak;és megadja nekünk,
74. hogy ellenségeink kezéből megszabadulva,félelem nélkül szolgáljunk neki,
75. szentségben ésigazságban őelőtte életünk minden napján.
76. Te pedig, kisgyermek,a Magasságos prófétája leszel,mert az Úr előtt jársz, hogy előkészítsd az ő útjait,
77. hogy megtanítsd népét az üdvösség ismeretére,bűneik bocsánata által,