Ószövetség

Újszövetség

Lukács 1:55-67 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

55. amint kijelentette atyáinknak,Ábrahámnak és az ő utódjának mindörökké.”

56. Mária Erzsébettel maradt három hónapig, azután visszatért otthonába.

57. Amikor pedig eljött Erzsébet szülésének ideje, fiút szült.

58. Meghallották a szomszédai és rokonai, hogy milyen nagy irgalmat tanúsított iránta az Úr, és együtt örültek vele.

59. A nyolcadik napon eljöttek körülmetélni a gyermeket, és apja nevéről Zakariásnak akarták nevezni.

60. Anyja azonban megszólalt, és ezt mondta: „Nem, hanem János legyen a neve.”

61. Mire ezt mondták neki: „De hiszen senki sincs a te rokonságodban, akit így hívnának.”

62. Ekkor intettek az apjának, hogy minek akarja neveztetni.

63. Ő táblát kért, és ezt írta rá: „János a neve.” Erre mindenki elcsodálkozott.

64. És egyszerre csak megnyílt Zakariás szája, megoldódott a nyelve, beszélni kezdett, és áldotta az Istent.

65. Félelem szállta meg a körülöttük lakókat, és Júdea egész hegyvidékén beszéltek minderről.

66. Akik meghallották, szívükbe vésték, és így szóltak: „Vajon mi lesz ebből a gyermekből?” Az Úr keze pedig valóban vele volt.

67. Apja, Zakariás, megtelt Szentlélekkel, és így prófétált:

Olvassa el a teljes fejezetet Lukács 1