10. Elvitt engem lélekben egy nagy és magas hegyre, és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, amely az Istentől, a mennyből szállt alá.
11. Benne volt az Isten dicsősége; ragyogása hasonló volt a legdrágább kőhöz, a kristályfényű jáspishoz,
12. fala nagy és magas volt, tizenkét kapuja, előtte tizenkét angyal, és a kapura nevek írva, Izráel fiai tizenkét törzsének nevei:
13. keletről három kapu, északról három kapu, délről is három kapu, és nyugatról is három kapu.
14. A város falának tizenkét alapköve volt, és azokon a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve.
15. Aki velem beszélt, annál volt egy arany mérővessző, hogy megmérje a várost, annak kapuit és falát:
16. a város négyszögben fekszik, és a hossza annyi, mint a szélessége; és megmérte a várost a mérővesszővel: tizenkétezer futam, hossza, szélessége és magassága egyenlő.
17. Megmérte a falát is: száznegyvennégy könyök, ember mértékével, ami az angyalé is.
18. Falának építőanyaga jáspis, és a város színarany, tiszta üveghez hasonló.
19. A város falának alapköveit mindenféle drágakő ékesítette: az első alapkő jáspis, a második zafír, a harmadik kalcedon, a negyedik smaragd;
20. az ötödik szárdonix, a hatodik karneol, a hetedik krizolit, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz, a tizedik krizopráz, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt.
21. A tizenkét kapu tizenkét gyöngy volt, a kapuk mindegyike egy-egy gyöngyből, és a város utcája színarany, mint az átlátszó üveg.
22. Nem láttam templomot a városban, mert az Úr, a mindenható Isten és a Bárány annak a temploma.
23. Napra sincs szüksége a városnak, sem holdra, hogy világítsanak neki, mert az Isten dicsősége világosította meg, és lámpása a Bárány:
24. a népek az ő világosságában fognak járni, és a föld királyai oda viszik be dicsőségüket.
25. Kapuit nem zárják be nappal, éjszaka pedig nem lesz.