Ószövetség

Újszövetség

Jelenések 21:10-18 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

10. Elvitt engem lélekben egy nagy és magas hegyre, és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, amely az Istentől, a mennyből szállt alá.

11. Benne volt az Isten dicsősége; ragyogása hasonló volt a legdrágább kőhöz, a kristályfényű jáspishoz,

12. fala nagy és magas volt, tizenkét kapuja, előtte tizenkét angyal, és a kapura nevek írva, Izráel fiai tizenkét törzsének nevei:

13. keletről három kapu, északról három kapu, délről is három kapu, és nyugatról is három kapu.

14. A város falának tizenkét alapköve volt, és azokon a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve.

15. Aki velem beszélt, annál volt egy arany mérővessző, hogy megmérje a várost, annak kapuit és falát:

16. a város négyszögben fekszik, és a hossza annyi, mint a szélessége; és megmérte a várost a mérővesszővel: tizenkétezer futam, hossza, szélessége és magassága egyenlő.

17. Megmérte a falát is: száznegyvennégy könyök, ember mértékével, ami az angyalé is.

18. Falának építőanyaga jáspis, és a város színarany, tiszta üveghez hasonló.

Olvassa el a teljes fejezetet Jelenések 21