Ószövetség

Újszövetség

János 13:17-28 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

17. Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha így cselekesztek.

18. Nem mindnyájatokról szólok: én tudom, kiket választottam ki, de be kell teljesednie az Írásnak: Aki az én kenyeremet eszi, az emelte fel ellenem a sarkát.

19. Már most, mielőtt ez megtörténik, megmondom nektek, hogy amikor meglesz, higgyétek, hogy én vagyok.

20. Bizony, bizony, mondom néktek: aki befogadja azt, akit elküldök, engem fogad be; aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem elküldött.”

21. Miután ezeket elmondta Jézus, megrendült lelkében, és bizonyságot tett e szavakkal: „Bizony, bizony, mondom néktek, közületek egy elárul engem.”

22. Zavartan néztek egymásra a tanítványok: vajon kiről beszél?

23. Jézus mellett telepedett le egyik tanítványa, akit Jézus szeretett.

24. Intett neki Simon Péter, hogy tudakolja meg, ki az, akiről beszél?

25. Az ráhajolt Jézus keblére, és megkérdezte tőle: „Uram, ki az?”

26. Jézus így felelt: „Az, akinek én mártom be a falatot, és odaadom.” Bemártotta tehát a falatot, és odaadta Júdás Iskáriótesnek, a Simon fiának;

27. és akkor a falat után belement a Sátán. Jézus pedig így szólt hozzá: „Amit tenni szándékozol, tedd meg hamar!”

28. Az ott ülők közül senki sem értette, hogy miért mondja ezt neki.

Olvassa el a teljes fejezetet János 13