Ószövetség

Újszövetség

János 12:6-19 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

6. De nem azért mondta ezt, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem azért, mert tolvaj volt, és a nála levő erszényből elszedegette, amit beletettek.

7. Jézus erre így szólt: „Hagyd, hiszen temetésem napjára szánta;

8. mert a szegények mindig veletek lesznek, de én nem leszek mindig veletek!”

9. Nagyon sokan megtudták a zsidók közül, hogy ő ott van, és odamentek; nemcsak Jézus miatt, hanem azért is, hogy lássák Lázárt, akit feltámasztott a halottak közül.

10. A főpapok pedig elhatározták, hogy Lázárt is megölik,

11. mert a zsidók közül sokan miatta mentek oda, és hittek Jézusban.

12. Másnap, amikor az ünnepre érkező nagy sokaság meghallotta, hogy Jézus Jeruzsálembe jön,

13. pálmaágakat fogtak, kivonultak a fogadására, és így kiáltottak:„Hozsánna!Áldott, aki az Úr nevében jön,az Izráel Királya!”

14. Jézus pedig egy szamárcsikóra találva, felült rá, ahogyan meg van írva:

15. „Ne félj, Sion leánya,íme, királyod jön,szamárcsikón ülve.”

16. Tanítványai először nem értették mindezt, de miután Jézus megdicsőült, visszaemlékeztek arra, hogy az történt vele, ami meg volt írva róla.

17. A sokaság, amely vele volt, amikor Lázárt kihívta a sírból, és feltámasztotta a halálból, most bizonyságot tett mellette.

18. Elébe is azért vonult ki a sokaság, mert hallották, hogy ezt a jelt tette.

19. A farizeusok pedig így szóltak egymáshoz: „Látjátok, hogy semmit sem tudtok elérni: íme, a világ őt követi!”

Olvassa el a teljes fejezetet János 12