Ószövetség

Újszövetség

János 11:8-22 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

8. A tanítványok ezt mondták neki: „Mester, most akartak megkövezni a zsidók, és ismét oda mégy?”

9. Jézus így válaszolt: „Nem tizenkét órája van-e a nappalnak? Ha valaki nappal jár, nem botlik meg, mert látja a világ világosságát,

10. de ha valaki éjjel jár, megbotlik, mert nincs világossága.”

11. Ezeket mondta nekik, és azután hozzátette: „Lázár, a mi barátunk elaludt, de elmegyek, hogy felébresszem.”

12. A tanítványok ezt felelték rá: „Uram, ha elaludt, meggyógyul.”

13. Pedig Jézus a haláláról beszélt, de ők azt gondolták, hogy álomba merülésről szól.

14. Akkor azután Jézus nyíltan megmondta nekik: „Lázár meghalt,

15. és örülök, hogy nem voltam ott: tiértetek, hogy higgyetek. De menjünk el hozzá!”

16. Tamás, akit Ikernek neveztek, azt mondta tanítványtársainak: „Menjünk el mi is, hogy meghaljunk vele.”

17. Amikor aztán Jézus odaért, megtudta, hogy már négy napja a sírban van.

18. Betánia pedig közel, mintegy félórányira volt Jeruzsálemhez,

19. ezért a zsidók közül sokan elmentek Mártához és Máriához, hogy vigasztalják őket testvérük miatt.

20. Márta, amint meghallotta, hogy Jézus jön, elébe ment, Mária azonban otthon maradt.

21. Márta ekkor így szólt Jézushoz: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.

22. De most is tudom, hogy amit csak kérsz az Istentől, megadja neked az Isten.”

Olvassa el a teljes fejezetet János 11