Ószövetség

Újszövetség

János 11:22-33 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

22. De most is tudom, hogy amit csak kérsz az Istentől, megadja neked az Isten.”

23. Jézus ezt mondta neki: „Feltámad a testvéred!”

24. Márta így válaszolt: „Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor, az utolsó napon.”

25. Jézus ekkor ezt mondta neki: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él;

26. és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?”

27. Márta így felelt: „Igen, Uram, én hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Isten Fia, akinek el kell jönnie a világba.”

28. Miután ezt mondta, elment, és titokban szólt a testvérének, Máriának: „A Mester itt van, és hív téged.”

29. Ő pedig, amint ezt meghallotta, gyorsan felkelt, és odament hozzá.

30. De Jézus még nem ért be a faluba, hanem azon a helyen tartózkodott, ahol Márta találkozott vele.

31. A zsidók, akik vele voltak a házban, és vigasztalták, látták, hogy Mária hirtelen felállt, és kiment. Utánamentek tehát, mert azt gondolták, hogy a sírbolthoz megy, hogy ott sírjon.

32. Mária pedig, amint odaért, ahol Jézus volt, meglátta őt, leborult a lába elé, és így szólt hozzá: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.”

33. Amikor Jézus látta, hogy Mária sír, és a vele jött zsidók is sírnak, megrendült lelkében és háborgott,

Olvassa el a teljes fejezetet János 11