6. Ezt a példázatot mondta nekik Jézus, de ők nem értették, mit jelent, amit mondott nekik.
7. Jézus tehát így szólt hozzájuk: „Bizony, bizony, mondom néktek: én vagyok a juhok ajtaja.
8. Aki énelőttem jött, mind tolvaj és rabló, de a juhok nem is hallgattak rájuk.
9. Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam át megy be, megtartatik, az bejár és kijár, és legelőre talál.
10. A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson: én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.”
11. „Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért.
12. Aki béres és nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jönni, elhagyja a juhokat, és elfut, a farkas pedig elragadja és elszéleszti őket.
13. A béres azért fut el, mert csak béres, és nem törődik a juhokkal.
14. Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem,
15. ahogyan az Atya ismer engem, én is úgy ismerem az Atyát: és én életemet adom a juhokért.
16. Más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is vezetnem kell, és hallgatni is fognak a hangomra: és akkor lesz egy nyáj, egy pásztor.
17. Azért szeret engem az Atya, mert én odaadom az életemet, hogy aztán újra visszavegyem.
18. Senki sem veheti el tőlem: én magamtól adom oda. Hatalmam van arra, hogy odaadjam, hatalmam van arra is, hogy ismét visszavegyem: ezt a küldetést kaptam az én Atyámtól.”
19. Ismét meghasonlás támadt a zsidók között e beszédek miatt.
20. Sokan így szóltak közülük: „Ördög van benne, és őrjöng: mit hallgatok rá?”
21. Mások ezt mondták: „Nem megszállott ember beszédei ezek. Vajon meg tudja-e nyitni az ördög a vakok szemét?”
22. Amikor eljött a templomszentelés ünnepe, Jeruzsálemben tél volt.
23. Jézus a templomban, a Salamon csarnokában járt.