Ószövetség

Újszövetség

János 10:12-24 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

12. Aki béres és nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jönni, elhagyja a juhokat, és elfut, a farkas pedig elragadja és elszéleszti őket.

13. A béres azért fut el, mert csak béres, és nem törődik a juhokkal.

14. Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem,

15. ahogyan az Atya ismer engem, én is úgy ismerem az Atyát: és én életemet adom a juhokért.

16. Más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is vezetnem kell, és hallgatni is fognak a hangomra: és akkor lesz egy nyáj, egy pásztor.

17. Azért szeret engem az Atya, mert én odaadom az életemet, hogy aztán újra visszavegyem.

18. Senki sem veheti el tőlem: én magamtól adom oda. Hatalmam van arra, hogy odaadjam, hatalmam van arra is, hogy ismét visszavegyem: ezt a küldetést kaptam az én Atyámtól.”

19. Ismét meghasonlás támadt a zsidók között e beszédek miatt.

20. Sokan így szóltak közülük: „Ördög van benne, és őrjöng: mit hallgatok rá?”

21. Mások ezt mondták: „Nem megszállott ember beszédei ezek. Vajon meg tudja-e nyitni az ördög a vakok szemét?”

22. Amikor eljött a templomszentelés ünnepe, Jeruzsálemben tél volt.

23. Jézus a templomban, a Salamon csarnokában járt.

24. Ekkor körülvették a zsidók, és így szóltak hozzá: „Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk nyíltan!”

Olvassa el a teljes fejezetet János 10