7. Ne gondolja tehát az ilyen, hogy bármit is kaphat az Úrtól,
8. a kétlelkű és minden útján állhatatlan ember.
9. A szegény sorsú testvér dicsekedjék a méltóságával,
10. a gazdag pedig megalázott voltával, mert elmúlik mindez, mint a mező virága.
11. Mert felkel a nap nagy hőséggel, és elszárítja a füvet; a virága lehullik, és szépsége elvész. Így sorvad el vállalkozásaiban a gazdag is.
12. Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek.
13. Senki se mondja, amikor kísértésbe jut: az Isten kísért engem, mert az Isten a gonosztól nem kísérthető, és ő maga sem kísért senkit a gonosszal.
14. Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe.
15. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz.
16. Ne tévelyegjetek, szeretett testvéreim:
17. minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, sem fénynek és árnyéknak váltakozása.
18. Az ő akarata szült minket az igazság igéje által, hogy mintegy első zsengéje legyünk teremtményeinek.
19. Tanuljátok meg tehát, szeretett testvéreim: legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra,
20. mert az ember haragja nem szolgálja az Isten igazságát.
21. Ezért tehát vessetek el magatoktól minden tisztátalanságot és a gonoszság utolsó maradványát is, és szelíden fogadjátok a belétek oltott igét, amely meg tudja tartani lelketeket.