Ószövetség

Újszövetség

1Korinthus 15:8-20 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

8. Legutoljára pedig, mint egy torzszülöttnek, megjelent nekem is.

9. Mert én a legkisebb vagyok az apostolok között, aki arra sem vagyok méltó, hogy apostolnak neveztessem, mert üldöztem Isten egyházát.

10. De Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok, és hozzám való kegyelme nem lett hiábavaló, sőt többet fáradoztam, mint ők mindnyájan; de nem én, hanem az Istennek velem való kegyelme.

11. Azért akár én, akár ők: így prédikálunk, és ti így lettetek hívőkké.

12. Ha pedig Krisztusról azt hirdetjük, hogy feltámadt a halottak közül, hogyan mondhatják közületek némelyek, hogy nincs halottak feltámadása?

13. Hiszen ha nincs a halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadt fel.

14. Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is.

15. Sőt Isten hamis tanúinak is bizonyulunk, mert akkor Istennel szemben arról tanúskodtunk, hogy feltámasztotta a Krisztust, akit azonban nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak.

16. Mert ha a halottak nem támadnak fel, Krisztus sem támadt fel.

17. Ha pedig Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a ti hitetek, még bűneitekben vagytok.

18. Sőt akkor azok is elvesztek, akik Krisztusban hunytak el.

19. Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.

20. Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, mint az elhunytak zsengéje.

Olvassa el a teljes fejezetet 1Korinthus 15