1. A karmesternek: „A fiú halála” kezdetű ének dallamára. Dávid zsoltára.
2. Hálát adok az Úrnak teljes szívemből,elbeszélem minden csodatettedet.
3. Örülök és vigadok neked,zengem nevedet, ó Felséges!
4. Mert meghátráltak ellenségeim,elbuktak, és semmivé lettek előtted.
5. Mert igazságot szolgáltattál ügyemben,trónodra ültél, mint igaz bíró.
6. Megdorgáltad a népeket,semmivé tetted a bűnösöket,eltörölted nevüket mindörökre!
7. Vége van az ellenségnek!Feldúltad városaikat,hogy örökké romokban heverjenek,még emlékük is kiveszett.
8. De az Úr örökké trónján ül,fölállította bírói székét.
9. Igazságosan bíráskodik a világ fölött,részrehajlás nélkül ítéli a nemzeteket.
10. Az elnyomottak menedéke az Úr,menedék a nyomorúság idején.
11. Benned bíznak, akik ismerik nevedet,nem hagyod el, Uram, azokat,akik hozzád folyamodnak.
12. Zengjetek az Úrnak, aki a Sionon lakik,mondjátok el a népeknek felséges tetteit!
13. Mert számon kéri a vérontást, emlékezik rá,nem feledkezik meg a nyomorultak jajkiáltásáról.
14. Légy kegyelmes, Uram, lásd meg,mily nyomorult lettem gyűlölőim miatt!Te emelhetsz föl a halál kapujából,
15. hogy elbeszélhessem sok dicső tettedetSion leányának kapuiban,és vigadhassak, mert megszabadítottál!