Ószövetség

Újszövetség

Zsoltárok 68:7-21 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

7. Isten hazahozza az elhagyottakat,kihozza a foglyokat boldog életre,csak a lázadók maradnak sivár helyen.

8. Ó, Isten, amikor elindultál néped előtt,amikor vonultál a sivatagban, (Szela)

9. rengett a föld, csepegett az ég isIsten színe előtt, még a Sínai is,az Istennek, Izráel Istenének színe előtt.

10. Bőven adtál esőt örökségedre, ó Isten,és a fáradtat megerősítetted.

11. Ott lakik nyájad, és jóvoltodbólgondoskodsz a nyomorultról, Istenem!

12. Az Úr ezt a kijelentést adjaaz örömhírt vivő nők nagy seregének:

13. A seregek királyaihanyatt-homlok menekülnek,a palota terén pedigzsákmányt osztanak.

14. Ha a felszerelést őrzitek is,ezüstszárnyú galambot kaptok,aranyos zöld tollakkal.

15. Amikor a Mindenhatószétszórja a királyokat,fehér lesz a Calmón, mint a hó.

16. Istenek hegye a Básán-hegy,sokcsúcsú hegy a Básán-hegy.

17. Miért néztek irigyen,ti sokcsúcsú hegyekarra a hegyre, amelyet Istenlakóhelyéül választott?Ott is lakik az Úr örökre!

18. Istennek harci kocsijaszámtalan, sok ezer,ezekkel jön az Úra Sínairól szentélyébe.

19. Fölmentél a magas hegyre,foglyokat ejtettél,embereket kaptál ajándékul,mégpedig lázadókat.Most már ott laksz, Uram Isten!

20. Áldott az Úr!Napról napra gondot visel rólunkszabadító Istenünk. (Szela.)

21. Isten a mi szabadító Istenünk,az Úr, a mi Urunk kihoz a halálból is.

Olvassa el a teljes fejezetet Zsoltárok 68